KEHOP-2.2.2-15-2015-00031
Pályázó neve: NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (jogutódja: Építési és Közlekedési Minisztérium)
Projekt címe: Észak-Magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 1. (ÉMO 1)
Szerződés száma: KEHOP-2.2.2-15-2015-00031
Támogatás összege (Ft): 3 990 733 723 Ft
A támogatás intenzitása (%): 93,482518 %
A projekt elszámolható összköltsége: 4 268 962 587 Ft
A projekt összköltsége (bruttó): 5 049 833 425 Ft
Biztosítéknyújtásra köteles: Nem
A projekt megvalósításának kezdete: 2016.01.13.
A projekt fizikai befejezésének határideje: 2023.12.31.
Záró elszámolás benyújtásának határideje: 2024.01.30.
I. Szennyvíztisztító telep
A Recski szennyvízelvezetési agglomerációban Bodony, Mátraballa, Mátraderecske és Parád településeken keletkező szennyvizek kezelése a Recski Kistérségi szennyvíztisztító telepen történt.
Recsk és Parád települések szennyvízcsatorna hálózatának és közös szennyvíztisztító telepének megépítésére 1996-ban került sor, Mátraderecske község később csatlakozott. Az agglomeráció Bodony és Mátraballa települések csatlakozásával lett teljes, miután szennyvízcsatorna hálózataik 2003-2004 évben kiépültek.
A jelenlegi szennyvíztelep helye: 3245 Recsk, hrsz: 0236/19 külterület.
A szennyvíztelepet az alábbiak jellemezték a fejlesztések előtt:
• telep hidraulikai kapacitása: 1350 m3/d; a beszállított települési folyékony hulladék
50 m3/d.
• névleges biológiai kapacitása: 8438 LE
A telep technológia UTB Atischolz 2AB típusú kétlépcsős biológiai tisztítás (nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai és vegyszeres foszfor eltávolítással), iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel.
A szennyvíztelepen fellépő főbb problémák az alábbiak voltak:
Az érkező koncentrációk miatt a levegőztető térfogat nem volt elégséges;
a telep nem tudta kezelni a normálistól eltérő körülményeket,
az elégtelen tisztítási hatásfokból adódó határérték túllépések miatt a telep rendszeresen vízszennyezési bírság megfizetésére volt kötelezve.
Az iszapkezelési technológia csak kis részben üzemelt.
II. Szennyvízgyűjtő-hálózat
Az agglomerációban társult települések mindegyikén épült szennyvízcsatorna hálózat.
A lakóingatlanok ellátottságának mértéke Bodony és Mátraderecske településeken 100 % -os, Mátraballán 93,7 %-os (az ivóvíz hálózattal ellátottak 100%-a rendelkezik szennyvízelvezető hálózattal), Parádon 80,88 % -os volt, Recsken 72 % -os volt. Ez utóbbi két településen a derogációs kötelezettség teljesítése érdekében a csatornázhatósági szabályok figyelembevételével, a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértékét szükséges volt növelni, ez volt a jelen projekt tárgya.
A szennyvízcsatorna hálózattal el nem látott területeken lévő, illetve a bekötéssel nem rendelkező ingatlanokon keletkező szennyvizek elhelyezése közműpótló műtárgyakban történt, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, illetve szikkasztóként működött. A közműpótlók műszaki állapotára vonatkozó felmérés nem állt rendelkezésre. A használt vizek elhelyezése olykor szabálytalan módon történt, az ingatlan tulajdonosoknak nem volt érdekük a tartósan vízzáró tároló medencék létesítése.
A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA
A tervezett szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt megvalósításának elsődleges célja a szennyvízgyűjtő hálózat bővítése, valamint -tisztító telep korszerűsítése/bővítése volt, megfelelés a 28/2004. (XII. 25.) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló KvVM rendelet által előírt területi kategória szerinti, valamint a hatóság által esetlegesen előírt egyedi vízszennyező anyag kibocsátási határértékeknek, továbbá a 10/2010. (VIII. 18.) a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló VM rendelet vonatkozó előírásainak, illetve a derogációs kötelezettség teljesítése volt. A fejlesztés megvalósulása által hosszútávon megoldhatóvá vált a település szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, megszüntethetővé vált a talajvíz szennyezése, és az ivóvízbázisok veszélyeztetése, valamint növelhetővé vált a környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004 (VII.21.) a felszíni vizek minősége védelméről szóló Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően.
MŰSZAKI/GAZDASÁGI/TÁRSADALMI EREDETŰ SZÜKSÉGSZERŰSÉG
I. Műszaki/gazdasági eredetű szükségszerűség
A Recski szennyvíztisztító telep túlterhelt volt, a régi kapacitással a jelenleg hatályos üzemeltetési engedély kibocsátási határértékeit nem tudta teljesíteni, emiatt több évben volt vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezett (2013., 2014. év).
Az iszapkezelési technológia csak kis részben üzemelt.
A hálózaton végzett bővítés, és az egyébként is fennállt túlterheltség miatt elengedhetetlen volt a telep korszerűsítése és bővítése.
A projekt alapvető célja volt, hogy Recsk és térsége települései szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása megfeleljen a fentiekben említett 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben foglalt előírásoknak ezen keresztül a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a lakosság életminőségének javítása, s mindennek a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető technológiával való megoldása.
A beruházás során létrejött fejlesztések:
• A szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése, technológia korszerűsítése,
• Recsk és Parád (Parádóhuta) belterületein az eddigiekben csatornázatlan területeken (egyes ellátatlan belterületeken) a szennyvízelvezető-hálózat bővítése, és ingatlanok bekötése a szennyvízelvezető rendszerbe,
• A korábbiakban kiépített csatornahálózat egyes elemeinek rekonstrukciója, körzeti átemelők kapacitásnövelése szivattyúk cseréjével, meglévő aknák szintbe emelése, homokfogó aknák felújítása, végátemelők szaghatásának megszüntetése.
• Tisztított szennyvíz elvezető csatorna kiépítése az új befogadóhoz (Parádi-Tarna-patak).
A projekt célja volt a szennyvíztisztító telep korszerűsítse, valamint szennyvízcsatorna-hálózat bővítése és a hálózatra történő rákötés lehetőségének biztosítása a települések lakossága részére. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósult meg. A projekt a megvalósításával hozzájárult Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez. A 2.3.1 pontban leírtak szerint a Recski szennyvízelvezetési agglomeráció a beruházás megvalósításával a 25/2002. (II.27.) Korm. Rendeletben rögzített fejlesztési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget téve.
Szennyvíztisztító telep
Pétervására, Erdőkövesd, Istenmezeje, Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomonkos települések keletkező szennyvizeit a pétárvásárai regionális szennyvíztisztító telepen kezelék. A keletkező szennyvizeket gravitációs és nyomott rendszerű csatornahálózat segítségével juttatták el a szennyvíztisztító telepre.
A szennyvíztisztító telep Pétervására város külterületén létesült a lakott területtől 1,1 km-re DK-re a Kisfüzes községig kiépült alsóbbrendű közút K-i oldalán, a 075/6 hrsz-ú ingatlanon.
A tervezett szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt megvalósításának elsődleges célja volt, a szennyvíztisztító telep hosszú távú, bírságmentes üzemének a biztosítása, megfelelés a 28/2004. (XII. 25.) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló KvVM rendelet által előírt területi kategória szerinti, valamint a hatóság által előírt egyedi vízszennyező anyag kibocsátási határértékeknek, továbbá a 10/2010. (VIII. 18.) a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló VM rendelet vonatkozó előírásainak, illetve a derogációs kötelezettség teljesítése volt. A fejlesztés megvalósulása által hosszútávon megoldhatóvá vált a település szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, megszüntethető a talajvíz szennyezése, és az ivóvízbázisok veszélyeztetése, valamint növelhetővé vált a környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004 (VII.21.) a felszíni vizek minősége védelméről szóló Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően.
A projekt célja a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítse, bővítése volt. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósult meg. A szennyvíztelepi fejlesztés során a többletvizekből eredő mennyiségi növekmény tisztításához szükséges kapacitástöbbletek kiépítése, meglévő telepi egységeken történő korszerűsítési beavatkozások elvégzése valósult meg. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósult meg. A projekt a megvalósításával hozzájárult Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez. A 5.3.1 pontban leírtak szerint a Pétervásárai szennyvízelvezetési agglomeráció a beruházás megvalósításával a 25/2002. (II.27.) Korm. Rendeletben rögzített fejlesztési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
Szennyvíztisztító telep
A szennyvíztisztító telep a 0151/14 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el, Csömör Nagyközség szennyvizeit tisztította. A vízjogi üzemeltetési engedély szerinti kapacitása 8333 LE és 1000 m3/d hidraulikai terhelés volt.
A szennyvíztisztító telep az 1990-es években épült, berendezései egyterű, SBR technológiával kialakítottak.
2003-ban a beérkező szennyvíz (a növekvő mennyiségi és minőségi paraméterek mellett) már nem volt a meglevő (gépészeti) berendezésekkel az előírt határértékekre tisztítható, ezért az Önkormányzat 2004-ben a szennyvíztisztító telepet egy komplett mechanikai előtisztító egységgel (gépi finomrács és tangenciális homokfogó) bővítette, amely javította a BIOGEST műtárgyak üzemeltethetőségét.
Az Önkormányzat további fejlesztéseket is végzett, megnövelte a berendezések oxigénbeviteli kapacitását új légbeviteli ejektorok beépítésével, a meglevő levegőztető rotorok meghagyása mellett.
Az Üzemeltető által megtörtént a tisztítási ciklusok irányítástechnikai automatizálása és optimalizálása. Kiépítették a vegyszeradagolást. Kiépítésre került egy, az üzemeltetést megjelenítő grafikus szoftver is.
Az oxigénbevitelt részben biztosító rotorok meghibásodtak, javításuk az elhasználódás miatt nem volt lehetséges. A telep nem tudta biztosítani a megfelelő nitrogén eltávolítást, amelynek oka a beépített berendezések elégtelen oxigénbevitele volt, illetve az SBR ciklikus üzemidőkből adódó esetenként elégtelen tartózkodási idő. Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkezett a tisztítási hatásfok romlása, amelyet az oldott oxigén hiánya idézett elő, különösen a szennyvíz hőmérsékletének emelkedésekor.
Az iszapszerkezet megváltozása az ülepedő képesség romlásához vezetett és ez az elúszó iszappelyhek jelentősen rontották a tisztított szennyvíz paramétereit.
2012-ben vízszennyezési bírság került kivetésre.
A szennyvíztisztító telephez tartozóan, de attól elkülönült mezőgazdasági földterületen, a 0147/37 hrsz-ú külterületen történt a stabilizált iszapok szántóföldi elhelyezése. Erre évente általában egy, vagy két alkalommal került sor.
A telepen tengelyen beszállított kommunális szennyvíz fogadás nem volt.
Műszaki/gazdasági eredetű szükségszerűség
A szennyvíztisztító telep régi összetételű és mennyiségű nyers szennyvize mellett a rendelkezésre álló biológiai térfogatok nem voltak elegendőek az elfolyó szennyvizének határértékre való tisztításához, A telep nem tudta biztosítani a megfelelő nitrogén eltávolítást, amelynek oka a beépített berendezések elégtelen oxigénbevitele volt, illetve az SBR ciklikus üzemidőkből adódó esetenként elégtelen tartózkodási idő volt.
2012-ben vízszennyezési bírság került kivetésre.
Fentiekre, valamint a projekt keretében kivitelezett csatornahálózat bővítésére tekintettel a szennyvíztisztító telep bővítése/fejlesztése műszaki szempontból elengedhetetlen volt.
Tekintettel arra, hogy a településen voltak olyan ivóvízbekötéssel rendelkező, belterületi, gazdaságosan csatornázható ingatlanok, melyek szennyvízcsatorna hálózattal nem voltak ellátva, annak bővítése szükséges volt, a lakosság részére lehető legnagyobb arányban biztosította a rákötési lehetőséget.
Szennyvíztisztító telep
Bugyi településen keletkező szennyvizet Bugyi szennyvíztisztító telepén kezelték. A keletkező szennyvizeket gravitációs és nyomott rendszerű csatornahálózat segítségével juttatták el a szennyvíztisztító telepre. A megépített tisztító telep Bugyi Nagyközségtől DK-re, az 5202 számú közút mellett, a településtől kb. 800 m távolságban található. A tisztító telep kerítéssel körbekerített, belső úttal, járdákkal és burkolt kezelő terekkel lett ellátva. Energia ellátása a telep közelében elhelyezett oszloptranszformátor állomásról történt, míg vízellátása a települési vízvezetékről leágaztatott, külön e célra megépített ivóvíz vezetékről volt biztosított.
A régi szennyvíztisztító telep az üzemelése során eltelt mintegy 20 év alatt mind tisztítás technológiai, mind építészeti és gépészeti szempontból teljesen elavult volt, fémszerkezetű műtárgyai a bekövetkezett rozsdásodás következtében teljesen elhasználódtak és nem feleltek meg a velük szemben fennálló biztonságtechnikai, munkavédelmi és környezetvédelmi előírásoknak. A technológiai egységeket magába foglaló épületrész nem volt hasznosítható, mivel az erősen korrodálódott tisztítóegységek tartóelemei a tetőszerkezetnek, az oldalfalakat 5cm hőszigetelés és a faborítás jelentette. A régi műtárgyakból csak a szippantott szennyvíz előkezelő, a fertőtlenítő és a végátemelő volt felhasználható.
A tervezett szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt megvalósításának elsődleges célja volt, a szennyvíztisztító telep hosszú távú, bírságmentes üzemének a biztosítása, megfelelés a 28/2004. (XII. 25.) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló KvVM rendelet által előírt területi kategória szerinti, valamint a hatóság által előírt egyedi vízszennyező anyag kibocsátási határértékeknek, továbbá a 10/2010. (VIII. 18.) a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló VM rendelet vonatkozó előírásainak, illetve a derogációs kötelezettség teljesítése volt. A fejlesztés megvalósulása által hosszútávon megoldhatóvá vált a település szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, megszüntethetővé vált a talajvíz szennyezése, és az ivóvízbázisok veszélyeztetése, valamint növelhetővé vált a környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004 (VII.21.) a felszíni vizek minősége védelméről szóló Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően.
Műszaki/gazdasági eredetű szükségszerűség
Bugyi szennyvíztisztító telep már az üzembe helyezés időpontjában sem tudta biztosítani a befolyó szennyvíz határérték alá történő tisztítását. A tisztítási technológia nem volt képes a stabil működésre és a határértékre történő tisztításra, ezért elengedhetetlenül fontos volt a szennyvíztisztító telep fejlesztése. A beérkező szennyvíz hidraulikai és biológiai terhelése lényeges meghaladta a meglévő szennyvíztisztító telep kapacitását. A 11.1. pontban bemutatásra kerültek a szennyvíztisztító teleppel kapcsolatban felmerülő problémák, melynek ismétlésétől eltekintünk.
A projektjavaslat célja volt, a környezeti fenntarthatóság és biztonság, valamint az „egészséges, tiszta település” elérése érdekében:
A bugyi szennyvíztisztító telep régi műszaki állapota következtében a telep fejlesztése oly módon vált szükségszerűvé, hogy a szennyvíztisztító telep folyamatosan biztosítsa a községfejlesztési elképzeléseknek eleget tevő, a telepre érkező szennyvízmennyiségek és -minőségek figyelembe vételével a hatályos, a hatóság által előírt tisztított szennyvíz minőségére vonatkozó kibocsátási paramétereket.
A tisztított szennyvíz előírt határértékeinek betartása a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológia korszerűsítésével volt lehetséges. A rendelkezésre álló adottságokat figyelembe véve a szükséges beavatkozás a meglévő műtárgyak felhasználásával, azok részbeni átalakításával és új műtárgyak létesítésével valósult meg.
A projekt célja volt a meglévő szennyvíztisztító telep korszerűsítse, bővítése. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósult meg. A szennyvíztelepi fejlesztés során a többletvizekből eredő mennyiségi növekmény tisztításához szükséges kapacitástöbbletek kiépítése, meglévő telepi egységeken történő korszerűsítési beavatkozások elvégzése valósult meg. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósult meg. A projekt a megvalósításával hozzájárult Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez. A 11.3.1 pontban leírtak szerint a Bugyi szennyvízelvezetési agglomeráció a beruházás megvalósításával a 25/2002. (II.27.) Korm. Rendeletben és a Belügyminisztérium 2017.12.21-i jóváhagyó levelében rögzített fejlesztési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.